A mediáció egy olyan vitarendezési alternatíva lehet, mely a lehető legkisebb stresszt okozza az abban résztvevő feleknek, megőrizve azok emberi méltóságát, önbecsülését a további pozitív együttműködés reményében.
Az alternatív vitarendezési eljárások közül a mediáció, igen széles körben alkalmazható eljárás.

A gazdasági mediáció peren kívüli, gyors, hatékony, költségtakarékos, diszkrét és cégimázs kímélő eszköze a konfliktuskezelésnek. Alkalmazási területe nagyon sokrétű, cégek, intézmények közötti és szervezeten belüli viták, jogviták megoldására, együttműködések előkészítésére és kialakítására, az együttműködés során keletkezett érdekkonfliktusok feloldására egyaránt alkalmazható.

A gazdasági (üzleti) mediáció lényege a jövőorientált, konstruktív, gazdaságos és kooperatív vitarendezés, konfliktus megoldás.
A mediátor pártatlan, képzett, gyakorlott közvetítőként a mediáció alkalmával elősegíti az érintett felek számára kölcsönösen kielégítő, gyors megoldás megszületését, közvetít a vitázó felek között. Ezáltal segít a feleknek a kölcsönös előnyökön, konszenzuson alapuló, mindkét félnek megfelelő egyezség létrehozásában, a vita megoldásában.

A mediáció igénybevételével megakadályozható a vita, a konfliktus elhúzódása, súlyosbodása, újraépíthető a megromlott üzleti vagy személyes kapcsolatot.

A legfontosabb különbségek a gazdasági mediáció és a bírósági eljárás között:

Egy per évekig elhúzódhat, magas a költsége, nyilvános, egy kívülálló dönt formális, jogi keretek között, az egyik fél biztosan vesztes, az üzleti kapcsolat végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlik.
Ezzel szemben a mediációs eljárás rövid időn belül lezajlik, tervezhető a költsége, a felek közösen döntenek, mindkét fél nyertes és megőrzi méltóságát, az üzleti kapcsolat fennmaradhat.

A gazdasági, üzleti mediáció főbb területei:

A társaság és üzleti partnerei között felmerülő konfliktusok esetén

  • szerződések előkészítése, létrehozása, értelmezése,
  • teljesítési problémák megoldása, (nemfizetés, minőségi kifogások, késedelem stb.),
  • garancia, szavatosság, kártérítési igények
  • szabadalmak, licencek
  • egyesítési folyamatoknál – fúzió, cégfelvásárlás.

A társaságon belül létrejövő érdekellentétek

  • tulajdonosok, üzlettársak közötti – a szervezet jövedelmezőségére, megítélésére stb. kiható – konfliktusok,
  • tulajdonosok és menedzsment közötti lényeges kérdésekben fennálló viták,
  • különböző vezetői szintek között kialakult érdekellentétek,
  • egyes szervezeti egységek vagy ezek vezetői, illetve munkatársai közötti viták.

Mindenképpen ésszerű mediátort hívni, hogy a társaság, cég életében a döntési folyamatokat gyorsítani tudja, a konfliktusok megoldásánál a gazdaságosság álljon előtérben, és elkerülje a pereskedést!